A nemzetgazdasági konvergencia mozgatórugói az Európai Unióban.

The study reviews and compares the catching-up trend of 17 European Union member states over the last three decades. The economies of the less developed countries have grown faster, significantly reducing the development disparities within the European Union. Regression analysis shows that the pace of economic growth has been significantly faster in countries with a higher long-term average growth rate of investment. First of all, the increase in machinery and equipment investments, secondly, the increase in infrastructure and commercial real estate investments, and thirdly, the increase in investments in intellectual property products accelerated the convergences of incomes. However, the increase in investments in dwellings did not have any significant impact on the catching-up of GDP. Although not as significantly as in the case of investments, according to the regression analysis, due to imports of advanced technologies, the degree of the international openness of national economies has also been positively correlated with the country's catching-up rate. The catching-up was faster where the ratio of foreign trade volume to GDP, the share of foreign firms in GDP production, and the share of foreign firms in total employment was higher. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

A tanulmány az elméleti háttér rövid összefoglalása után összehasonlítja 17 európai uniós tagállam elmúlt három évtizedes felzárkózási tendenciáját. Megfigyelhető, hogy a kevésbé fejlett országok gazdaságai gyorsabban növekedtek, és ezáltal az Európai Unión belüli fejlettségi különbségek jelentősen csökkentek. Regreszsziós elemzéssel kimutatható, hogy lényegesen gyorsabb volt a gazdasági növekedés üteme azokban az országokban, ahol a beruházások hosszú távú átlagos növekedési üteme nagyobb volt. Ezen belül is elsősorban a gép- és berendezésberuházások, másodsorban az üzleti ingatlanberuházások, harmadsorban pedig a szellemi tulajdonba kerülő termékekbe történő beruházások gyorsították legjobban a növekedést. A lakásberuházásoknak viszont nem volt kimutatható érdemi hatásuk. Bár nem annyira szignifikánsan, mint a beruházások, de – a regressziós elemzések alapján – a nemzetgazdaságok külgazdasági nyitottságának a mértéke is pozitívan korrelált az ország felzárkózásával. Azaz gyorsabb volt a nemzetgazdasági felzárkózás ott, ahol a külkereskedelem volumene a GDP arányában növekedett, valamint ahol – a fejlett technológiák importja miatt – megnőtt a GDP-n belül és a foglalkoztatáson belül a külföldi cégek részesedése. [ABSTRACT FROM AUTHOR]